Úgy fáj a fejem, mint a fene. Egyik pillanatban még 40°C van, a másikban pedig olyan vihar, hogy nem merek kimenni, mert elfúj a szél.
Valamiért egyik se jó, pedig emlékszem, télen még teljesen magam alatt voltam, amiért nincs nyár. Mindig ez van. Semmi se jó :D
Szerdán itt volt a legjobb barátom, nagyon sok mindent átbeszéltem vele.
Ott kezdtem, hogy szerelmes vagyok egy bakancsba. Először kicsit hülyének nézett, de amikor mutattam neki egy képet a jövőbeli Shelly's Rangers 14 soros acélbetétes bakancsomról, neki is elállt a lélegzete. True Love.

Tiszta seb a lábam, mert persze, ha választani kell az út és a rózsabokor között, az utóbbit választom, mert úgy megspórolok 3 másodpercet.  

Kipróbáltunk egy játékot, Five Nights at  Freddy's a neve. Mit sem sejtve ültünk le a laptop elé, és egész jól elvoltunk, amíg be nem ugrott elénk az egyik báb. Majdnem kiestünk a székből, de hősiesen folytattuk tovább, eljutottunk egészen a 4. éjszakáig. De... már a szívroham szélén álltunk, szóval jobbnak láttuk, ha ezt a játékot egy ideig hanyagoljuk.

Próbálom mostanság kiélni a kreativitásom, de az elképzelés valamiért nem egyezik a valósággal. Gépen még úgy-ahogy tudok rajzolni, de máshogy... Maradok a gitárnál, az jobban megy.